csapágyak gépelemek, amelyek tengelyek, forgó alkatrészek alátámasztásául szolgálnak, úgy, hogy a forgó mozgást minél kisebb ellenállás mellett, minél pontosabb vezetéssel biztosítsák. A tengelynek az a része, mely a csapágyba illeszkedik a tengelycsap. A csapágyaknak esetenként tekintélyes erőket kell felvenniük, ezek az erők származhatnak a forgó alkatrész súlyából, a kiegyensúlyozatlanságból származó forgó és alternáló tömegerőkből, és a gép működése folyamán fellépő más hatásokból (rezgés, közegek nyomása, elektromágneses erők, forgácsológépeknél a szerszámtól származó erők stb.) Az erők a csapágyat terhelhetik sugárirányban vagy/és tengelyirányban. A mechanikai igénybevételeken kívül el kell viselnie a súrlódásból származó hőterhelést is, a futásjellemzők jelentős romlása nélkül. A járművek futóműcsapágyainak igénybevétele például nagyon összetett: a jármű súlya, a gyorsításból, hajtásból és a fékezésből származó tömegerők, a kanyarokban a pályagörbéből és sebességből származó centripetális erő, a forgó kerekek elfordításából származó erő (pörgettyű) és a pálya (út) egyenetlenségeib��l származó dinamikus erők terhelik, ráadásul ezeket az igénybevételeket igen széles hőmérséklet-tartományban kell elviselnie, Télen -15 °C gyakori induláskor, nyáron pedig 50-60 °C az üzemi hőmérséklet.

Működési elv szerint[szerkesztés]

  • Siklócsapágy. A tengelycsap a csapágy felületén kialakult kenőanyag filmen fut.
    • Hidrodinamikus csapágy. A viszkózus kenőanyag filmet hidrodinamikai erők képezik.
      • Forgó mozgást végző tengelyhez. A terhelés hordó olajfilm az áramlás irányában szűkülő résben alakul ki.
      • Alternáló mozgást végző gépelemhez. Az olajfilm az olaj kiszorításáig áll fenn
    • Hidrosztatikus csapágy. A terhelés irányából bevezetett, szivattyú által létesített olajpárnán úszik a tengelycsap.
  • Gördülőcsapágy A csap és a csapágy között gördülő elemek (golyók vagy görgők) gördülő súrlódása csökkenti a forgatáshoz szükséges nyomatékot.
    • Golyóscsapágy
    • Görgőscsapágy
      • Hengergörgős csapágy
      • Tűgörgős csapágy
      • Hordógörgős csapágy
  • Mágneses elven működő csapágy. Vezérelt elektromágnes biztosítja, hogy a csap és csapágy között rés legyen.
  • Drágakőcsapágy. Pontosan csiszolt drágakő (rubin) felületén csúszik az acél csap.
  • Rugalmas csapágy. Kis szögelfordulást rugalmas elem közbeiktatásával lehet igen kis ellenállással megoldani (forgó mozgáshoz nem alkalmas).

Terhelés iránya szerint[szerkesztés]

  • Radiális csapágy (sugárirányú terhelésre)
  • Axiális csapágy (támcsapágy, tengelyirányú terhelésre)
    • egyirányú
    • kétirányú
  • Radiax csapágy (radiális és axiális)

A PNEUMATIKA:

pneumatika sűrített levegő energiájával létrehozott mozgást jelent. A pneuma (görög szó), jelentése: lélegzés, levegő, és a kinematika (kinima görög szóból ered) jelentése: mozgás, mozgatás.

A sűrített levegő valamilyen nyomásra sűrített légköri levegőt jelent, melynek növelt nyomása energiát tárol, így munkavégzésre alkalmas. A levegő sűrítése közben hő keletkezik, táguláskor a levegő lehűl. A légköri nyomást a földet körülvevő levegő tömege okozza, értéke nem állandó, nagysága függ a levegő sűrűségétől és a magasságtól. A normál légköri nyomást az időjárás által okozott ingadozások kiküszöbölésére a szabvány (ISO 2533:1975) viszonyítási értéket határozott meg. Tengerszinten meghatározott érték: 1 013, 25 mbar = 1 013, 25 hPa = 760 Torr A nyomás tehát a viszonyítási pont függvényében az alábbiak szerint határozható meg: 0 Abszolút nullpont 1 Légköri nyomás 2 Abszolút nyomás 3 Pozitív túlnyomás 4 Negatív túlnyomás (vákuum)

Minden pneumatikus rendszer 4 részegységből épül fel, sűrített levegő előállítás, sűrített levegő kezelés, sűrített levegő elosztás és a pneumatikus alkalmazás. A levegő energiatartalma kompresszor segítségével magasabb szintre, majd szűrés és szárítás elvégzése után léphet tovább a pneumatikus hálózat csövein keresztül a valós technikai alkalmazásba. A pneumatikus alkalmazások a sűrített levegőt használják munkavégzéskor. Többnyire szelepek segítségével irányítható a nyomási energia a hengerek megfelelő kamráiba, ahol a dugattyúra kifejtett erő azt a megfelelő irányba mozdítja.

A szelepek feladata a sűrített levegő áramlásának vezérlése. Segítségükkel biztosítható, hogy a szükséges mennyiségű levegő a megfelelő időpontban a megfelelő berendezéshez jusson. A feladattól függően a szelepek kivitele a következő lehet:

  • Útirány vezérlő szelepek – a levegőáramlás kezdetét, végét és irányát határozzák meg.
  • Elzáró szelepek – a levegőáramlást az egyik irányban zárják a másik irányban nyitják.
  • Áramló levegő mennyiségét meghatározó szelepek – a levegő térfogatáramát határozzák meg.
  • Nyomást meghatározó szelepek (nyomásszabályozók) – a levegő nyomását határozzák meg.

A legelterjedtebb pneumatikus végrehajtó szerv (angolul actuator) a munkahenger, amely a dugattyú felületére ható nyomási energia felhasználásával hoz létre egyenes vonalú mozgást. Kialakításuk alapján megkülönböztethető:

  • Dugattyúrudas henger
  • Membránhenger
  • Tömlőhenger
  • Dugattyúrúd nélküli henger
  • Forgatóhenger

Működésüket tekintve lehetnek egyoldali működésű (rugó visszatérítéses) vagy kétoldali működésűek. A hengerek legfőbb jellemzője a méret, mert a dugattyú átmérője az általa kifejthető erőhatást, a löketük) a munkavégzés nagyságát határozza meg. A forgó mozgást létrehozó végrehajtó szervek a légmotorok.

  • A dugattyú mozgási sebességét fojtószeleppel lehet szabályozni.
  • A dugattyú által kifejtett erőt nyomásreduktor segítségével lehet szabályozni.

Gyakori példa erre a dugattyús végrehajtó és a szelepes beavatkozó egység, amelyet így együtt végrehajtó–beavatkozó szervnek neveznek.


Pneumatikus automatika az irányítástechnikának az a részterülete, amely szabályozási és vezérlési feladatokkal foglalkozik, és főként állásos szabályozásként használjuk fel. Az irányítástechnika történetében arányos szabályozási körök is épültek ilyen eljárással. Ezeket a Mechanikai Mérőműszerek Gyára gyártotta. Az állásos irányítástechnikai rendszerek gyártója az Egri Finomszerlvénygyár volt, valamint a Festo KFt termékeit elterjedten használták Magyarországon.

Az analóg pneumatikus irányítástechnika alkalmazásai egyre ritkábbak. Náluk a szabályozási (irányítási) kör minden elemét megpróbálták teljesen pneumatikus megoldásokkal megvalósítani. Volt tehát pneumatikus érzékelő, pneumatikus szabályozó, végrehajtó és beavatkozó szerv. A szabályozási kör jelei analógjai voltak a szabályozott jellemzőnek. Például a hőmérséklet nulla ás száz fok közötti tartományát leképezték 0,2 és 1 bar túlnyomású értékre, teljesen lineáris megfeleltetéssel. Ez a rendszer hasonló a jelenleg is használt elektronikus analóg szabályozásokhoz, bár azokat is ma már digitális megvalósításban ismerjük.

Az állásos pneumatikus rendszerekhez egészen más rendszer hasonítható: a hidraulikus automatika.


A HIDRAULIKA:

hidraulika elsősorban a víz tulajdonságaival és mérnöki alkalmazásukkal foglalkozó résztudomány. A név, ahogy minden hidro-, hidra- előtagú kifejezés is, a görög hüdór (ύδωρ) szóból ered, amelynek jelentése 'víz'.[1] A hidraulika a víz mellett általában más folyadékfizikai viselkedését is tárgyalja, technikatörténetileg, a gyakorlat számára előbb létezett, mint az elméleti áramlástan. A hidraulika egyik ága a hidrostatika, mely a nyugalomban levő folyadékon belül a nehézkedés által létrehozott, a magasság szerint változó hidrosztatikai nyomás jelenségeit vizsgálja.

A hidraulika egy másik területe, a hidrodinamika a folyadékok egydimenziós (örvénymentes) áramlásával foglalkozó résztudomány, amely a természetes és mesterséges vízfolyásokban és áramlatokban végbemenő fizikai folyamatokat és mérnöki vonatkozásaikat vizsgálja. Ennek megfelelően feladatai közé tartozik a permanens és nem permanens áramlások, szivárgások stb. felszíngörbéinek kiszámítása, hőszennyeződésének meghatározása, a beépített műtárgyak által, illetve rájuk kifejtett hatásmechanizmus feltérképezése stb. Az áramlástan a folyadékok és gázok örvénylő mozgását is tárgyalja. A természetes vizek viselkedésével foglalkozó tudományág a hidrológia.

A hidraulika a folyadék közvetítésével végzett, hidraulikus gépekben (pl. hidraulikus kovácssajtóban) alkalmazott erőátvitel mérnöki megoldásaival is foglalkozik, ezekben sem a folyadék áramlása, sem a hidrosztatikus nyomása nem játszik érdemleges szerepet.

A gyakorlatban hidraulika néven sokszor magát az erőgép vagy más mechanikai szerkezet részeként alkalmazott erőátviteli rendszert értik, például egy gépjármű fékberendezésébenrepülőgép kormányszerkezetében.




- egyedi préselési célgépek, egyedi JIG, eyedi autóipari gépgyártás
- egyedi festési célberendezések ,egyedi maszkok, gélező maszkok, forrasztó sablonok,  
- egyedi hegesztő berendezések,egyedi  sablonok, egyedi hegesztőkeretek
- ipari mérőberendezések, egyedi nyomástesztelő gép, egyedi formázó gép
- ipari ragasztási technológiák, egyedi kenés, egyedi adagoló gép gyártás
- intelligens kamera rendszerek,egyedi azonosítók gyártása, vizuális ellenőrzés
- mérő ,ellenőrző , tesztelő berendezések
- biztonsági rendszerek, érzékelők, kamerák, fényfüggönyök, relék,
- PLC vezérlések SIEMENS; OMRON; UNITRONIX ; Mitshubishi
- PC terminálok
- nyomon követő rendszerek
- adatbázisba gyűjtött adatok
- Ipar 4.0 kompatibilis megoldások, kiértékelő rendszerek,
-Ipari szállító rendszerek, szállító kocsik, szállító pálya, szállító szalag, ESD szállító szalag, ESD szállító kocsi

Munkatársainkat elérheti a csapágy, pneumatika, hidraulika szaküzletünkben,és a mellette található gépgyártó üzemünkben.

3200 Gyöngyös, Karácsondi út 11. vagy a www.matraindustrial.hu oldalon.